1810 Gyula – 1893 Budapest
Pozsonyban tanul, Kolozsváron zongoraművész és az opera karnagya, majd 1835-től Pesten él. A Nemzeti Színház első karmestere, a Zeneakadémia első igazgatója. Később az operaház főzeneigazgatója. Megalapítja a Filharmóniai Társaságot és a Magyar Daláregyletet.
Főbb művei: Bánk bán, Hunyadi László, Báthory Mária, Dózsa György, Sarolta, Névtelen hősök, István király.
Erkel a magyar himnusz zeneszerzője.
Ókor (görög, egyiptomi, római,)
Legrégebbi írott zenei emlékünk Kínából származik, a Si King, dalok könyve.
Az egyiptomi zenéről csak képi ábrázolás maradt fenn.
A görögök az abc betűit használták kottaírásra. Hangszereik: lyra, aulosz, citera, fuvola, pánsíp,
A Biblia számos zenei utalást tartalmaz, pl.: zsoltárok, Jerikó, Dávid.
A rómaiak görög rabszolgákat alkalmaztak zenésznek.
A középkor zenéje 476-1400-as évek
Az első európai műzenei forma a gregorián.
A gregorián a római katolikus egyház hivatalos, latin nyelvű, egyszólamú, kíséret nélküli éneke. Nevét Nagy Szent Gergely pápáról kapta, aki összegyűjtette, renszereztette és kötelezővé tette éneklésüket.
Három forrása: héber zsoltárok, görög himnuszok, mediterrán népdalok.
Két fajtája: szillabikus, melizmatikus.
Szólmizáció, kottaírás ? Arezzoi Guido.
Mise: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei.
Reneszánsz 1400-1600
Szerzők: Palestrina, Lassus, Josquin des Pres, stb.
Műfajok: motetta, madrigál.
Szerkesztési módok: homofon, polifon.
Motetta: többszólamú, latin nyelvű, egyházi témájú hangszerkíséret nélküli ének.
Madrigál: Többszólamú, anyanyelvű, világi témájú ének.
Homofon: a fő dallamot legtöbbször azonos ritmusban, akkordszerűen kíséri a többi szólam.
Polifon: egyenrangú szólamok imitációs sorrendben követik egymást.
Barokk 1600-1750
Ellentétek kedvelése, túldíszítettség, szekvencia dallamok, continuo hangszer.
Műfajok: opera, oratórium, kantáta, versenymű, szvit, fúga, prelúdium.
Szerzők: Monteverdi, Purcell, Lully, Rameau, Scarlatti, Vivaldi, Bach, Händel.
Bécsi klasszika 1750-1827
Műfajok: műdal, opera, oratórium, szonáta, szimfónia, vonósnégyes, versenymű.
Opera: szólóénekesekre, kórusra és zenekarra írt drámai mű, melyet színházi eszközökkel adnak elő.
Oratórium: szólóénekesekre, kórusra és zenekarra írt, általában ószövetségi témájú drámai mű, melyet koncertszerűen adnak elő.
Szimfónia: szimfonikus zenekarra írt, négy tételes zenemű. Tételek sorrendje: gyors, lassú, menüett, gyors.
Versenymű: szólóhangszerre és zenekarra írt, általában háromtételes mű.
Szonáta: 3 tételes mű, nagyrészt billentyűs hangszerre íródott. Rendje: gyors, lassú, gyors.
Vonósnégyes: két hegedűre, brácsára és csellóra írt többtételes kamarazene.
Formák: rondóforma, triósforma, szonátaforma.
Jellemzők: szimmetria, többtémás, homofón szerkesztés, lágy dallamosság, a teraszos dinamikát felváltja a crescendo-decrescendo. Korabeli táncok beolvasztása a zeneművekbe.
Kialakul a kamarazenélés divatja. Kiszorul a zenekarból a csembaló.
Lassan megszűnik a főúri, egyházi szolgálat, a zeneszerzők független módon komponálhatnak.
Szerzők: Haydn, Mozart, Beethoven.
Romantika ? XIX. Század
Az egyéniségek, az érzelmek kora.
Jellemzői: népies hangvétel, szabályok elkerülése, gyakori kromatika, disszonancia, sok díszítés, gyakori a szélsőségek használata a dinamikában, ritmusban. Magasfokú virtuozitás.
Szerzők: Erkel, Liszt, Wagner, Verdi, Schubert, Schumann, Chopin, Mendelssohn, Brahms, Csajkovszkij, Smetana, Dvořák.
Szimfonikus költemények, programzene.
XX. század
Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev,Orff, Britten, Bartók, Kodály.
Dodekafónia, szerializmus, neoklasszicizmus, folklórizmus, atonális zene.
Hírek
új hosztályhonlap